EKG-lelet szótár: mit jelentenek a rövidítések és értékek?
Az EKG (elektrokardiogram) az egyik leggyakoribb, gyors és fájdalommentes szívvizsgálat: néhány perc alatt rögzíti a szív elektromos működését. A lelet viszont tele van latin kifejezésekkel és rövidítésekkel (sinus ritmus, pitvarfibrilláció, ST-eleváció, Tawara-szár-blokk), amelyeket nehéz értelmezni. Ebben a szótárban közérthetően elmagyarázzuk a leggyakoribb kifejezéseket: mit jelentenek, mikor normálisak, és mikor lehet szükség orvosi kivizsgálásra. A zárójelentés általános jelöléseit (Dg., St. p., susp., l. sin.) pedig az orvosi rövidítésekről szóló cikkünkben fejtettük meg.
Röviden: mi normális az EKG-leleten, és mi az, ami nem várhat?
- Normál értékek felnőttnél: nyugalmi frekvencia 60–100/perc, PQ 0,10–0,20 s (100–200 ms), QRS 0,07–0,10 s (70–100 ms), QTc férfiaknál legfeljebb 450 ms, nőknél 460 ms, tengely -30° és +90° között. Ezek tájékoztató határok, forrásonként kissé eltérnek.
- Panasz nélkül többnyire ráér a következő háziorvosi vizsgálatig: egy-egy SVES vagy VES, inkomplett jobb szár-blokk, I. fokú AV-blokk (PQ 0,20 s fölött), korai repolarizáció, edzett embernél a 60/perc alatti pulzus.
- Napokon belül orvoshoz: pitvarfibrilláció, újonnan megjelent komplett szár-blokk (QRS 0,12 s vagy több), a normál határ fölötti QTc, több elvezetésben negatív T-hullám vagy ST-depresszió, a bal kamra hypertrophia jele.
- Még aznap orvoshoz, panasz nélkül is: QTc 500 ms fölött, Mobitz II típusú vagy III. fokú AV-blokk. A gyógyszereidet ne hagyd el magadtól, de még aznap kérdezd meg róluk az orvost.
- Azonnal 112, bármilyen, akár normális lelet mellett: hirtelen mellkasi fájdalom vagy szorító nyomásérzés, ájulás, fokozódó légszomj, illetve szédüléssel vagy ájulásérzéssel járó, most is tartó szívdobogásérzés.
Az EKG a bőrre helyezett elektródákkal érzékeli azokat az apró elektromos jeleket, amelyek minden egyes szívverést elindítanak. A görbén hullámok formájában látszik, ahogy az ingerület végigfut a szíven. A lelet ezt foglalja szavakba: milyen a ritmus, milyen gyors a szívverés, és nincs-e eltérés a görbe alakjában.
Fontos azonban: az EKG csak egy pillanatfelvétel arról a néhány másodpercről, amíg készül. Egy időnként jelentkező panasz épp hiányozhat a felvétel alatt, és sok „eltérés” egészséges embereknél is előfordul. Ezért egyetlen érték önmagában ritkán jelent diagnózist. Az EKG-leletet mindig a panaszokkal és a klinikai képpel együtt kell értékelni, és a pontos határok orvosonként és készülékenként is eltérhetnek. A terheléses EKG-ról, vagyis arról, mikor kérik és mit mutat, a terheléses EKG cikkünkben írtunk. Az időnként jelentkező panaszok rögzítésére a 24 órás EKG-monitorozás való: hogy mit jelentenek az extra ütések és a szünetek, arról a Holter-leletről szóló cikkünkben írtunk.
Az EKG-lelet dióhéjban
- Pillanatfelvétel: a szív elektromos működését rögzíti abban a néhány másodpercben, egy alkalmi panasz épp ki is maradhat belőle.
- „Sinus ritmus”: a szív a saját, normál ütemadójáról működik, ez megnyugtató alaplelet.
- Sok eltérés gyakori: egy-egy extrasystole, jobb szár-blokk vagy korai repolarizáció egészséges embereknél is előfordul.
- Az érték nem diagnózis: a leletet a panaszokkal együtt kell értékelni, a pontos határok orvosonként és készülékenként eltérhetnek.
- Vészhelyzetben nem olvasunk: hirtelen mellkasi fájdalom vagy szorító nyomásérzés esetén nem a leletet böngésszük, hanem a 112-t hívjuk.
🫀1. Mi az EKG, és mit ír le a lelet?
Minden szívverés egy elektromos hullámmal indul, amely a pitvarokból (a szív felső üregeiből) a kamrák (az alsó, pumpáló üregek) felé halad. Az EKG-görbén ezt három fő szakasz jelzi: a P-hullám a pitvarok, a QRS-komplexus a kamrák ingerlését, a T-hullám pedig a szívizom elektromos „feltöltődését” mutatja. A lelet jellemzően ezekről ír:
- Ritmus és frekvencia: honnan indul a szívverés, szabályos-e, és milyen gyors (hány verés percenként).
- Tengelyállás: milyen irányba terjed összességében a szív elektromos ingerülete.
- Szakaszok és távolságok: a P-hullám, a QRS-komplexus és a T-hullám, valamint a köztük mért idők (például a PQ- és a QT-távolság).
- Morfológia: a görbe alakja, például az ST-szakasz vagy a T-hullám eltérései.
⏱️2. Ritmus és szívfrekvencia
Honnan indul és milyen gyors a szívverés. A leggyakoribb kifejezések, amelyekkel itt találkozol.
Sinus ritmus (normál alapritmus)
A szív saját, beépített ütemadója, a sinus-csomó vezényli a szívverést. Ha a leleten „sinus ritmus” szerepel, az általában megnyugtató: a ritmust a normál pacemaker adja. Nyugalomban a szívfrekvencia jellemzően 60–100/perc körül van, de a pontos határok személyenként és a mérés körülményei szerint eltérhetnek.
Tachycardia (szapora szívverés)
Szapora szívverés, jellemzően 100/perc fölött. A sinus-tachycardia sokszor teljesen élettani válasz: mozgás, láz, izgalom, kávé vagy kevés folyadék is kiválthatja, és gyakran a stressz, a szorongás áll a hátterében (lásd: a kortizol, a stresszhormon). Máskor vérszegénység, pajzsmirigy-túlműködés vagy ritmuszavar okozhatja, ezért a tartós, indokolatlan szapora szívverést érdemes kivizsgáltatni.
Bradycardia (lassú szívverés)
Lassú szívverés, jellemzően 60/perc alatt. Sportolóknál és alvás közben gyakran teljesen élettani, sőt az edzettség jele lehet. Máskor gyógyszer (például egyes vérnyomáscsökkentők) vagy vezetési zavar okozza. Ha szédüléssel, gyengeséggel vagy ájulásérzéssel jár, még aznap orvosi ellátást igényel; ájulás, mellkasi fájdalom vagy légszomj esetén hívd a 112-t.
Pitvarfibrilláció (FA, pitvari remegés)
A leggyakoribb tartós ritmuszavar: a pitvarok rendezetlenül, szaporán „remegnek”, ezért a szívverés is szabálytalan (gyakran szapora) lesz. Járhat szívdobogásérzéssel, fáradékonysággal, légszomjjal, de sokszor tünetszegény. Fontos, mert növelheti a stroke (agyi érkatasztrófa) kockázatát, ezért mindig orvosi kivizsgálást és kezelést igényel. A legtöbb esetben nem közvetlen életveszély, hanem gondozandó állapot. Ha viszont a szívdobogásérzés most is tart, és mellkasi fájdalom, légszomj, szédülés vagy ájulásérzés kíséri, hívd a 112-t.
Pitvarlebegés (pitvari flutter)
A pitvarfibrilláció közeli rokona: a pitvarok szaporán, de rendezettebben, szabályos „lebegő” mintázatban működnek. A kockázatai (például a stroke veszélye) hasonlóak a pitvarfibrillációéhoz, és a kezelése is részben hasonló, ezért szintén szakorvosi kivizsgálást igényel.
Extrasystole (SVES és VES, extra szívütések)
Extra, a megszokottnál korábban érkező szívütések, amelyeket sokan „kihagyó” vagy „megbicsakló” szívként éreznek.
- SVES (supraventricularis extrasystole): a kamrák fölül, jellemzően a pitvarokból induló extra ütés. Nagyon gyakori, egészséges szívnél általában ártalmatlan.
- VES (kamrai extrasystole): a kamrákból induló extra ütés. Elszórtan előfordulva gyakran szintén ártalmatlan, de ha sűrű, sok, vagy szívbetegség társul hozzá, kivizsgálást indokol.
Az alkalmi extrasystolét a legtöbb ember időnként produkálja; a kávé, az alkohol, a kevés alvás és a stressz felerősítheti.
🔌3. Vezetési zavarok: a szív „huzalozása”
A szív ingerülete egy pontosan meghatározott pályán terjed. Ha ezen késés vagy blokk van, azt a lelet vezetési zavarként írja le.
AV-blokk (I., II., III. fok)
A pitvarok és a kamrák közötti ingerületátvitel lassul vagy akad. A fokozat sokat elárul a súlyosságáról:
- I. fokú: csak késés van, a legtöbb esetben tünetmentes és ártalmatlan, gyakran nem igényel kezelést.
- II. fokú: az ingerület egy része nem jut át. Van enyhébb és komolyabb formája is, ezért orvosi értékelést kíván.
- III. fokú (teljes AV-blokk): az ingerület egyáltalán nem jut át, a kamrák lassú „pótritmusra” kapcsolnak. Ez komoly állapot, gyakran pacemakert (ütemszabályzót) igényel.
Tawara-szár-blokk (bal és jobb; BTSZB / JTSZB)
A kamrákhoz vezető két fő ingerületvezető köteg (a Tawara-szárak) egyikén akad meg vagy késik a jel.
- Jobb szár-blokk (JTSZB): gyakran ártalmatlan, egészséges embereknél is előforduló variáns lehet.
- Bal szár-blokk (BTSZB): gyakrabban jár együtt valamilyen szívbetegséggel, ezért az újonnan megjelenő bal szár-blokk mindenképp kivizsgálandó. Emellett elfedhet más EKG-eltéréseket is, ami nehezítheti például az infarktus felismerését.
Egy régóta ismert, panaszmentes szár-blokk önmagában sokszor nem ijesztő lelet, de az értékelése az orvos feladata.
📉4. ST-szakasz, T-hullám és a QT
A görbe azon részei, amelyek a szívizom vérellátásáról és „feltöltődéséről” árulkodhatnak. Itt különösen igaz, hogy az eltérés csak a panaszokkal és a korábbi EKG-kkal együtt értelmezhető.
ST-eleváció
Az ST-szakasz a normál alapvonal fölé emelkedik. Mellkasi fájdalom, izzadás, légszomj kíséretében az akut szívinfarktus (STEMI) egyik legfontosabb jele lehet, ami azonnali, életmentő beavatkozást igényel. Fontos azonban, hogy ST-eleváció máskor nem infarktus miatt alakul ki (például az ártalmatlan korai repolarizáció fiatal, egészséges embereknél, vagy a kezelést igénylő szívburokgyulladás), ezért mindig a klinikai kép dönt. Panasz esetén viszont soha nem szabad kivárni.
ST-depresszió
Az ST-szakasz az alapvonal alá süllyed. Terhelés vagy mellkasi panasz mellett a szívizom elégtelen vérellátására (iszkémia) utalhat. Az iszkémia hátterében gyakran a koszorúerek érelmeszesedése áll, amelynek egyik fő kockázati tényezője a magas koleszterin (lásd: koleszterin-laborértékek). ST-depressziót azonban gyógyszer vagy elektrolit-eltérés is okozhat, ezért önmagában nem diagnózis. Mellkasi fájdalom vagy szorító nyomásérzés mellett viszont ne várj: hívd a 112-t.
T-hullám eltérés (negatív vagy lapos T)
A T-hullám a szívizom elektromos „feltöltődését” jelzi. Bizonyos elvezetésekben az enyhén negatív T teljesen normális lehet, máskor iszkémiát, szívizom-terhelést vagy más eltérést kísérhet. A negatív T önmagában nem specifikus jel: a korábbi EKG-khoz és a panaszokhoz kell viszonyítani.
Megnyúlt QT (QT-távolság, QTc)
A QT-távolság a kamrák elektromos „kisülésének és feltöltődésének” idejét méri. A megnyúlt QT (amit a szívfrekvenciára korrigálva, QTc néven is megadnak) hajlamosíthat egy ritka, de veszélyes ritmuszavarra, ezért érdemes komolyan venni. Okozhatja néhány gyógyszer, valamint a kálium vagy a magnézium alacsony szintje, ritkábban veleszületett eltérés. Ha a leleteden megnyúlt QT szerepel, különösen gyógyszerszedés mellett, mielőbb beszéld meg az orvosoddal, és a gyógyszereidet addig se hagyd el magadtól. Ha ájulásod is volt, még aznap kérj sürgősségi ellátást. A pontos ms-határokat érdemes az orvosra bízni, mert azok a méréstől és a nemtől is függhetnek.
Patológiás Q-hullám
A QRS-komplexus elején megjelenő, a szokásosnál mélyebb és szélesebb Q-hullám. Egy korábban, akár tünetmentesen lezajlott szívinfarktus (hegesedés) nyoma lehet. A kicsi, „élettani” Q-hullámok normálisak; a patológiás Q-hullám viszont a szívizom korábbi károsodására utalhat, ezért a szív működésének felmérését indokolhatja.
📐5. Egyéb gyakori megállapítások
Bal kamra hypertrophia (BKH, a bal kamra falvastagodása)
A szív bal kamrájának falvastagodása, amelyet az EKG a megnövekedett feszültségekből valószínűsít. Hátterében leggyakrabban a hosszú ideje fennálló magas vérnyomás áll (lásd: magas vérnyomás értékek), ritkábban szívbillentyű-probléma. Fontos tudni, hogy az EKG csak jelzi a gyanút; a biztos megítéléshez jellemzően szívultrahang (echokardiográfia) kell.
Tengelyállás (bal vagy jobb deviáció)
A szív elektromos főirányát írja le. A „bal tengelyállás” vagy „jobb tengelyállás” gyakran ártalmatlan variáns, de kísérhet vezetési zavart, szívüreg-megnagyobbodást vagy tüdőbetegséget is. Önmagában ritkán ok aggodalomra; a lelet többi részével együtt értékelendő.
Korai repolarizáció
Jellemzően fiatal, sportos, egészséges embereknél látott mintázat, amelyet enyhe ST-eleváció kísérhet. Régóta jóindulatú, normál variánsnak tartják, és a legtöbb esetben megnyugtató. Az orvos ettől függetlenül feljegyzi, és a teljes kép alapján értékeli.
Mennyire komoly? A leggyakoribb lelet-kifejezések öt súlyossági szintje
Az alábbi öt szint a gyakori EKG-kifejezéseket rendezi sürgősség szerint, nemzetközi orvosi források (MSD Manual, Európai Kardiológiai Társaság, NHS) alapján. Ugyanaz a kifejezés panasz nélkül és panasszal mást jelenthet: a döntő mindig a panaszod és az orvos értékelése.
Normál időértékek: PQ 0,10–0,20 s, QRS 0,07–0,10 s, QTc férfiaknál legfeljebb 450 ms, nőknél 460 ms, a tengely -30° és +90° között. Mivel az EKG pillanatfelvétel, a normális lelet sem zárja ki az időnként jelentkező ritmuszavart.
Teendő: Panasz nélkül nincs teendő. Ha terhelésre mellkasi nyomást érzel, vagy visszatérő szívdobogásérzésed van, a normális EKG ellenére is kérj időpontot napokon belül: az orvos Holter- vagy terheléses EKG-t kérhet. Hirtelen mellkasi fájdalom vagy szorító nyomásérzés, ájulás, fokozódó légszomj vagy szédüléssel járó szívdobogásérzés esetén hívd a 112-t.
Ide tartozik a korai repolarizáció és edzett embernél a panasz nélküli, 60/perc alatti pulzus is. Inkomplett jobb szár-blokkban a QRS 0,11 s fölötti, de 0,12 s alatti, I. fokú AV-blokkban a PQ 0,20 s fölötti. A jobb szár-blokk szívbetegség nélkül is előfordul, az I. fokú AV-blokk ritkán okoz panaszt, és általában nem igényel kezelést. Lassú pulzust és AV-blokkot gyógyszer (béta-blokkoló, egyes kalciumcsatorna-gátlók, digoxin, amiodaron) is okozhat.
Teendő: Panasz nélkül ráér: a következő háziorvosi vizsgálaton mutasd meg a leletet, ha az eltérés új, kérj korábbi időpontot. A gyógyszereiden csak az orvos változtathat. Ha mellkasi fájdalom, fokozódó légszomj, vagy szédüléssel, ájulásérzéssel járó szapora vagy lassú szívverés jelentkezik, ne várj: hívd a 112-t.
Ide tartozik a pitvarlebegés, az újonnan megjelent komplett szár-blokk (QRS 0,12 s vagy több), főleg a bal, a normál határ fölötti, de 500 ms alatti QTc, a II. fokú, Mobitz I típusú AV-blokk, a több elvezetésben látható negatív T-hullám vagy ST-depresszió, a bal kamra hypertrophia jele és a patológiás Q-hullám is. Ezek mögött kezelést igénylő állapot állhat: a pitvarfibrilláció növelheti a stroke kockázatát, a bal szár-blokk gyakrabban jár szívbetegséggel, mint a jobb. Az EKG itt gyanút jelez, a pontos képet szívultrahang, Holter-EKG vagy laborvizsgálat adhatja.
Teendő: Kérj időpontot a háziorvosodnál vagy kardiológusnál napokon belül, pitvarfibrillációnál mielőbb, mert az orvos dönt a véralvadásgátlásról. Vidd magaddal a korábbi EKG-idet és a gyógyszerlistádat. Ha a szívdobogásérzés mellé mellkasi fájdalom, légszomj, szédülés vagy ájulásérzés társul, hívd a 112-t.
Panasz nélkül is sürgős. 500 ms fölötti QTc mellett kifejezetten nő a torsades de pointes nevű, veszélyes kamrai ritmuszavar kockázata. A Mobitz II blokk jellemzően, akár hirtelen is teljes blokká romolhat, a teljes (III. fokú) AV-blokk pedig a legtöbbször pacemakert igényel.
Teendő: Még aznap orvosi ellátás: rendelési időben a háziorvos, azon kívül az ügyelet. A gyógyszereidet ne hagyd abba magadtól, de még aznap kérdezd meg róluk az orvost. Szédülés, ájulásérzés, ájulás, mellkasi fájdalom vagy légszomj esetén nem az ügyelet a teendő, hanem azonnal a 112.
Hirtelen mellkasi fájdalom vagy szorító nyomásérzés, ájulás, fokozódó légszomj, illetve szédüléssel vagy ájulásérzéssel járó, most is tartó szívdobogásérzés esetén a lelettől függetlenül, egy korábbi normális EKG mellett is 112 a teendő. Panasz mellett akut szívinfarktusra utalhat az ST-eleváció (legalább két szomszédos elvezetésben 1 mm vagy több, V2–V3-ban magasabb határral) és a bal szár-blokk: ez utóbbit az európai irányelv akkor is az infarktushoz hasonlóan kezeli, ha a blokk régóta ismert.
Teendő: Azonnal 112. Ne vezess, ne várj a háziorvosra, ne a leletet olvasd: a mentő a helyszínen EKG-t készít.
A szintek tájékoztatók, a határértékek forrásonként és készülékenként kissé eltérhetnek: a saját leleted értékeihez és az orvos véleményéhez igazodj. A gyógyszereidet (vérnyomáscsökkentő, béta-blokkoló, ritmuszavar elleni szer, antidepresszáns) a lelet alapján ne hagyd abba, és ne módosítsd önállóan: beszéld meg az orvosoddal.
Mikor vészhelyzet? Ne a leletet olvasgasd, hívd a 112-t
Az EKG-lelet nyugodt értelmezése ráér. De van, amikor egyetlen percet sem szabad várni:
- hirtelen mellkasi fájdalom vagy szorító nyomásérzés, főleg ha a karba, a nyakba vagy az állkapocsba sugárzik, izzadással, hányingerrel, légszomjjal (lehetséges szívinfarktus),
- új keletű mellkasi panasz ST-elevációval: ilyenkor nem az EKG-leletet olvasgatjuk, hanem azonnal a 112-t hívjuk,
- eszméletvesztés, ájulás, illetve hirtelen szapora vagy szabálytalan szívverés szédüléssel, ájulásérzéssel, összeeséssel,
- fokozódó légszomj, hidegveríték, erős szorongás, halálfélelem.
Vészhelyzetben az idő szívizmot ment. Ne az interneten keresd a magyarázatot: hívd a 112-t.
Tipikus eset: Gábor, 45 éves, és a „kihagyó” szív
Gábor egy rutin szűrésen EKG-t kapott, amelynek leletén ez állt: „néhány supraventricularis extrasystole (SVES)”. Hazaérve rákeresett a kifejezésre, és a sok ijesztő találattól napokig aggódott a szívéért.
Mi történt: az orvos elmagyarázta, hogy az alkalmi SVES rendkívül gyakori, az emberek túlnyomó többsége produkál ilyet, és szerkezetileg ép szív mellett általában ártalmatlan. Gábor sokat kávézott és keveset aludt a vizsgálat előtt, ami felerősíthette a jelenséget.
Tanulság: egy latinul ijesztően hangzó kifejezés gyakran gyakori és jóindulatú lelet. Nem a puszta szó dönt, hanem a panaszok, a kontextus és az orvos értékelése. Kevesebb kávé, több alvás és néhány nyugodtabb hét után a „kihagyások” érzése is csökkent.
Gyakori kérdések
Mit jelent a sinus ritmus a leleten?
A sinus ritmus azt jelenti, hogy a szívverést a szív saját, normál ütemadója, a sinus-csomó vezényli. Ez általában megnyugtató alaplelet: a ritmus ott indul, ahol kell. Nyugalomban a szívfrekvencia jellemzően 60–100/perc körül mozog, de a pontos határok személyenként és a mérés körülményei szerint eltérhetnek. A „sinus ritmus” önmagában tehát nem betegség, hanem a normál működés jele.
Veszélyes a pitvarfibrilláció?
A pitvarfibrilláció a leggyakoribb tartós ritmuszavar, és bár a legtöbb esetben nem közvetlen életveszély, mindig komolyan veendő. Legfontosabb kockázata, hogy növelheti a stroke (agyi érkatasztrófa) esélyét, ezért orvosi kivizsgálást és gondozást igényel. Az orvos dönt a szívfrekvencia és a ritmus kezeléséről, valamint arról, szükséges-e véralvadásgátló. Panasz (szívdobogásérzés, gyengeség) esetén ne halogasd az orvost; ha a szívdobogásérzés most is tart, és mellkasi fájdalom, légszomj, szédülés vagy ájulásérzés kíséri, hívd a 112-t.
Mi az ST-eleváció, és mindig szívinfarktust jelent?
Az ST-eleváció azt jelenti, hogy az EKG-görbe ST-szakasza a normál alapvonal fölé emelkedik. Mellkasi fájdalom és egyéb panaszok kíséretében az akut szívinfarktus egyik legfontosabb jele lehet, ami azonnali beavatkozást igényel. Ugyanakkor ST-eleváció nem infarktusos okból is előfordulhat, például ártalmatlan korai repolarizációként fiatal, egészséges embereknél, vagy kezelést igénylő szívburokgyulladás esetén. Ezért mindig a panaszokkal együtt értékelendő, de hirtelen mellkasi fájdalom mellett nem szabad kivárni: hívd a 112-t.
Kell-e félni a Tawara-szár-blokktól?
Nem feltétlenül. A jobb Tawara-szár-blokk gyakran ártalmatlan, egészséges embereknél is előforduló variáns lehet. A bal Tawara-szár-blokk viszont gyakrabban jár együtt valamilyen szívbetegséggel, ezért az újonnan megjelenő bal szár-blokkot mindenképp ki kell vizsgálni. Egy régóta ismert, panaszmentes szár-blokk önmagában sokszor nem ijesztő, de hogy pontosan mit jelent a te esetedben, azt az orvos tudja megítélni a teljes EKG és a panaszaid alapján.
Mit jelent, ha extrasystolét (SVES vagy VES) írnak a leletre?
Az extrasystole extra, a megszokottnál korábban érkező szívütés, amit sokan „kihagyó” vagy „megbicsakló” szívként éreznek. Az SVES a kamrák fölül, a VES a kamrákból indul. Az alkalmi extrasystolét szinte mindenki produkálja időnként, és szerkezetileg ép szív mellett általában ártalmatlan; a kávé, az alkohol, a kevés alvás és a stressz felerősítheti. Ha viszont sűrű, sok, vagy szédüléssel, ájulásérzéssel jár, mielőbb kivizsgálást indokol, például Holter-EKG-t; ha most is tart, hívd a 112-t.
Mit jelent a „rossz EKG-görbe” vagy a „kóros EKG” felirat a leleten?
A készülék automatikus felirata (például „abnormal ECG”) előzetes jelzés, nem diagnózis. Egy 2005-ös amerikai vizsgálatban 4297 EKG gépi ritmus-megállapításainak 13,2%-át kellett orvosnak javítania, és a nem sinus alapritmusok (például pitvarfibrilláció) 10%-át a gép tévesen normálisnak írta. Rossz görbét zavaró jel (izomremegés, elmozdult elektróda) is okozhat, ilyenkor érdemes megismételni. A mérvadó az orvos véleménye. Mellkasi fájdalom, ájulás vagy légszomj esetén ne a feliratot elemezd: hívd a 112-t.
Mennyi a normális QT-idő (QTc) az EKG-leleten, és mikor számít megnyúltnak?
A döntő a szívfrekvenciára korrigált QTc. A normál felső határ általában férfiaknál 450, nőknél 460 ms, forrásonként kissé eltér. 500 ms fölött a veszélyes kamrai ritmuszavar (torsades de pointes) kockázata kifejezetten nő. Megnyújthatja gyógyszer (például egyes ritmuszavar elleni szerek és antidepresszánsok), alacsony kálium- vagy magnéziumszint, pajzsmirigy-alulműködés, lassú szívverés. Gyógyszert ne hagyj el magadtól: megnyúlt QTc-nél beszéld meg az orvosoddal, 500 ms fölött még aznap. Ájulás esetén hívd a 112-t.
Mit jelent a „bal anterior hemiblokk” (BAH) a leleten?
A bal Tawara-szár elülső ágának vezetési zavara. A leleten bal tengelyállásként látszik (a tengely -45°-nál negatívabb), a QRS 0,12 s alatt marad. Önmagában, más eltérés nélkül a jelek szerint nem növeli a későbbi szívesemények kockázatát, de szívbetegség is állhat mögötte, ezért az orvos a teljes képet nézi. Ha jobb szár-blokkal vagy AV-blokkal együtt szerepel, kérj időpontot napokon belül; ájulás vagy szédüléssel járó szívdobogásérzés esetén hívd a 112-t.
Források
- Electrocardiography, Cascino T, Shea MJ (frissítve: 2026. május), MSD Manual Professional Edition
- Bundle Branch Block and Fascicular Block, Mitchell LB (frissítve: 2024. szeptember), MSD Manual Professional Edition
- Torsades de Pointes Ventricular Tachycardia, Mitchell LB (frissítve: 2024. szeptember), MSD Manual Professional Edition
- Atrioventricular Block, Mitchell LB (frissítve: 2024. szeptember), MSD Manual Professional Edition
- 2017 ESC Guidelines for the management of acute myocardial infarction in patients presenting with ST-segment elevation, Ibanez B et al., European Heart Journal 2018;39:119–177 (frissítése: ESC ACS-irányelv, 2023), European Society of Cardiology / Oxford University Press
- Computerized Electrocardiogram Rhythm Errors Common, NewYork-Presbyterian/Weill Cornell Study Finds (sajtóközlemény a Journal of Electrocardiology 2005-ös tanulmányáról, 2005. augusztus 10.), Weill Cornell Medicine
- Heart rhythm problems (arrhythmia) (ellenőrizve: 2024. október 28.), NHS (Egyesült Királyság)
- Chest pain (ellenőrizve: 2023. augusztus 8.), NHS (Egyesült Királyság)
A források elérhetőségét ellenőriztük: 2026. október 7..
Nem érted a saját EKG-leletedet?
Töltsd fel a leleted, és az AI közérthetően elmagyarázza, mit jelentenek a kifejezések és értékek, jelzi, mi az, amit érdemes orvossal átbeszélni, és megmondja, melyik szakorvoshoz fordulj. Ingyenes, anonim, azonnali.
Leletem értelmezéseÉrtesülj az új cikkekről
Havonta 1-2 email: új laborérték magyarázatok, cikkek. Bármikor leiratkozhatsz.
GDPR · Adataidat nem adjuk tovább · Bármikor leiratkozhatsz
Fontos: Ez a cikk tájékoztató jellegű és nem helyettesíti a szakorvosi véleményt. Az EKG-lelet értékelése, a szükséges további vizsgálatok (például Holter-EKG, terheléses EKG, szívultrahang) és a kezelés a háziorvos vagy a kardiológus feladata a panaszaid és a klinikai kép ismeretében. Hirtelen mellkasi fájdalom vagy szorító nyomásérzés, ájulás, hirtelen vagy fokozódó légszomj, illetve szédüléssel járó szívdobogásérzés esetén ne várj és ne leletet olvass, hívd a 112-t.
