EKG-lelet szótár: sinus ritmus, pitvarfibrilláció, ST-eleváció, szár-blokk

Az EKG a bőrre helyezett elektródákkal érzékeli azokat az apró elektromos jeleket, amelyek minden egyes szívverést elindítanak. A görbén hullámok formájában látszik, ahogy az ingerület végigfut a szíven. A lelet ezt foglalja szavakba: milyen a ritmus, milyen gyors a szívverés, és nincs-e eltérés a görbe alakjában.

Fontos azonban: az EKG csak egy pillanatfelvétel arról a néhány másodpercről, amíg készül. Egy időnként jelentkező panasz épp hiányozhat a felvétel alatt, és sok „eltérés” egészséges embereknél is előfordul. Ezért egyetlen érték önmagában ritkán jelent diagnózist. Az EKG-leletet mindig a panaszokkal és a klinikai képpel együtt kell értékelni, és a pontos határok orvosonként és készülékenként is eltérhetnek.

Az EKG-lelet dióhéjban

Pillanatfelvétel: a szív elektromos működését rögzíti abban a néhány másodpercben, egy alkalmi panasz épp ki is maradhat belőle.
„Sinus ritmus”: a szív a saját, normál ütemadójáról működik, ez megnyugtató alaplelet.
Sok eltérés gyakori: egy-egy extrasystole, jobb szár-blokk vagy korai repolarizáció egészséges embereknél is előfordul.
Az érték nem diagnózis: a leletet a panaszokkal együtt kell értékelni, a pontos határok orvosonként és készülékenként eltérhetnek.
Vészhelyzetben nem olvasunk: hirtelen, erős mellkasi fájdalom esetén nem a leletet böngésszük, hanem a 112-t hívjuk.

🫀1. Mi az EKG, és mit ír le a lelet?

Minden szívverés egy elektromos hullámmal indul, amely a pitvarokból (a szív felső üregeiből) a kamrák (az alsó, pumpáló üregek) felé halad. Az EKG-görbén ezt három fő szakasz jelzi: a P-hullám a pitvarok, a QRS-komplexus a kamrák ingerlését, a T-hullám pedig a szívizom elektromos „feltöltődését” mutatja. A lelet jellemzően ezekről ír:

Ritmus és frekvencia: honnan indul a szívverés, szabályos-e, és milyen gyors (hány verés percenként).
Tengelyállás: milyen irányba terjed összességében a szív elektromos ingerülete.
Szakaszok és távolságok: a P-hullám, a QRS-komplexus és a T-hullám, valamint a köztük mért idők (például a PQ- és a QT-távolság).
Morfológia: a görbe alakja, például az ST-szakasz vagy a T-hullám eltérései.

⏱️2. Ritmus és szívfrekvencia

Honnan indul és milyen gyors a szívverés. A leggyakoribb kifejezések, amelyekkel itt találkozol.

Sinus ritmus (normál alapritmus)

A szív saját, beépített ütemadója, a sinus-csomó vezényli a szívverést. Ha a leleten „sinus ritmus” szerepel, az általában megnyugtató: a ritmust a normál pacemaker adja. Nyugalomban a szívfrekvencia jellemzően 60–100/perc körül van, de a pontos határok személyenként és a mérés körülményei szerint eltérhetnek.

Tachycardia (szapora szívverés)

Szapora szívverés, jellemzően 100/perc fölött. A sinus-tachycardia sokszor teljesen élettani válasz: mozgás, láz, izgalom, kávé vagy kevés folyadék is kiválthatja, és gyakran a stressz, a szorongás áll a hátterében (lásd: a kortizol, a stresszhormon). Máskor vérszegénység, pajzsmirigy-túlműködés vagy ritmuszavar okozhatja, ezért a tartós, indokolatlan szapora szívverést érdemes kivizsgáltatni.

Bradycardia (lassú szívverés)

Lassú szívverés, jellemzően 60/perc alatt. Sportolóknál és alvás közben gyakran teljesen élettani, sőt az edzettség jele lehet. Máskor gyógyszer (például egyes vérnyomáscsökkentők) vagy vezetési zavar okozza. Ha szédüléssel, gyengeséggel vagy ájulásérzéssel jár, mindenképp orvosi kivizsgálást igényel.

Pitvarfibrilláció (FA, pitvari remegés)

A leggyakoribb tartós ritmuszavar: a pitvarok rendezetlenül, szaporán „remegnek”, ezért a szívverés is szabálytalan (gyakran szapora) lesz. Járhat szívdobogásérzéssel, fáradékonysággal, légszomjjal, de sokszor tünetszegény. Fontos, mert növelheti a stroke (agyi érkatasztrófa) kockázatát, ezért mindig orvosi kivizsgálást és kezelést igényel. A legtöbb esetben nem közvetlen életveszély, hanem gondozandó állapot.

Pitvarlebegés (flattern, pitvari flutter)

A pitvarfibrilláció közeli rokona: a pitvarok szaporán, de rendezettebben, szabályos „lebegő” mintázatban működnek. A kockázatai (például a stroke veszélye) hasonlóak a pitvarfibrillációéhoz, és a kezelése is részben hasonló, ezért szintén szakorvosi kivizsgálást igényel.

Extrasystole (SVES és VES, extra szívütések)

Extra, a megszokottnál korábban érkező szívütések, amelyeket sokan „kihagyó” vagy „megbicsakló” szívként éreznek.

SVES (supraventricularis extrasystole): a kamrák fölül, jellemzően a pitvarokból induló extra ütés. Nagyon gyakori, egészséges szívnél általában ártalmatlan.
VES (kamrai extrasystole): a kamrákból induló extra ütés. Elszórtan előfordulva gyakran szintén ártalmatlan, de ha sűrű, sok, vagy szívbetegség társul hozzá, kivizsgálást indokol.

Az alkalmi extrasystolét a legtöbb ember időnként produkálja; a kávé, az alkohol, a kevés alvás és a stressz felerősítheti.

🔌3. Vezetési zavarok: a szív „huzalozása”

A szív ingerülete egy pontosan meghatározott pályán terjed. Ha ezen késés vagy blokk van, azt a lelet vezetési zavarként írja le.

AV-blokk (I., II., III. fok)

A pitvarok és a kamrák közötti ingerületátvitel lassul vagy akad. A fokozat sokat elárul a súlyosságáról:

I. fokú: csak késés van, a legtöbb esetben tünetmentes és ártalmatlan, gyakran nem igényel kezelést.
II. fokú: az ingerület egy része nem jut át. Van enyhébb és komolyabb formája is, ezért orvosi értékelést kíván.
III. fokú (teljes AV-blokk): az ingerület egyáltalán nem jut át, a kamrák lassú „pótritmusra” kapcsolnak. Ez komoly állapot, gyakran pacemakert (ütemszabályzót) igényel.

Tawara-szár-blokk (bal és jobb; BTSZB / JTSZB)

A kamrákhoz vezető két fő ingerületvezető köteg (a Tawara-szárak) egyikén akad meg vagy késik a jel.

Jobb szár-blokk (JTSZB): gyakran ártalmatlan, egészséges embereknél is előforduló variáns lehet.
Bal szár-blokk (BTSZB): gyakrabban jár együtt valamilyen szívbetegséggel, ezért az újonnan megjelenő bal szár-blokk mindenképp kivizsgálandó. Emellett elfedhet más EKG-eltéréseket is, ami nehezítheti például az infarktus felismerését.

Egy régóta ismert, panaszmentes szár-blokk önmagában sokszor nem ijesztő lelet, de az értékelése az orvos feladata.

📉4. ST-szakasz, T-hullám és a QT

A görbe azon részei, amelyek a szívizom vérellátásáról és „feltöltődéséről” árulkodhatnak. Itt különösen igaz, hogy az eltérés csak a panaszokkal és a korábbi EKG-kkal együtt értelmezhető.

ST-eleváció

Az ST-szakasz a normál alapvonal fölé emelkedik. Mellkasi fájdalom, izzadás, légszomj kíséretében az akut szívinfarktus (STEMI) egyik legfontosabb jele lehet, ami azonnali, életmentő beavatkozást igényel. Fontos azonban, hogy ST-eleváció máskor ártalmatlan okból is előfordulhat (például korai repolarizáció fiatal, egészséges embereknél vagy szívburokgyulladás), ezért mindig a klinikai kép dönt. Panasz esetén viszont soha nem szabad kivárni.

ST-depresszió

Az ST-szakasz az alapvonal alá süllyed. Terhelés vagy mellkasi panasz mellett a szívizom elégtelen vérellátására (iszkémia) utalhat. Az iszkémia hátterében gyakran a koszorúerek érelmeszesedése áll, amelynek egyik fő kockázati tényezője a magas koleszterin (lásd: koleszterin-laborértékek). ST-depressziót azonban gyógyszer vagy elektrolit-eltérés is okozhat, ezért önmagában nem diagnózis.

T-hullám eltérés (negatív vagy lapos T)

A T-hullám a szívizom elektromos „feltöltődését” jelzi. Bizonyos elvezetésekben az enyhén negatív T teljesen normális lehet, máskor iszkémiát, szívizom-terhelést vagy más eltérést kísérhet. A negatív T önmagában nem specifikus jel: a korábbi EKG-khoz és a panaszokhoz kell viszonyítani.

Megnyúlt QT (QT-távolság, QTc)

A QT-távolság a kamrák elektromos „kisülésének és feltöltődésének” idejét méri. A megnyúlt QT (amit a szívfrekvenciára korrigálva, QTc néven is megadnak) hajlamosíthat egy ritka, de veszélyes ritmuszavarra, ezért érdemes komolyan venni. Okozhatja néhány gyógyszer, valamint a kálium vagy a magnézium alacsony szintje, ritkábban veleszületett eltérés. Ha a leleteden megnyúlt QT szerepel, különösen gyógyszerszedés vagy ájulásos epizódok mellett, beszéld meg az orvosoddal. A pontos ms-határokat érdemes az orvosra bízni, mert azok a méréstől és a nemtől is függhetnek.

Patológiás Q-hullám

A QRS-komplexus elején megjelenő, a szokásosnál mélyebb és szélesebb Q-hullám. Egy korábban, akár tünetmentesen lezajlott szívinfarktus (hegesedés) nyoma lehet. A kicsi, „élettani” Q-hullámok normálisak; a patológiás Q-hullám viszont a szívizom korábbi károsodására utalhat, ezért a szív működésének felmérését indokolhatja.

📐5. Egyéb gyakori megállapítások

Bal kamra hypertrophia (BKH, a bal kamra falvastagodása)

A szív bal kamrájának falvastagodása, amelyet az EKG a megnövekedett feszültségekből valószínűsít. Hátterében leggyakrabban a hosszú ideje fennálló magas vérnyomás áll (lásd: magas vérnyomás értékek), ritkábban szívbillentyű-probléma. Fontos tudni, hogy az EKG csak jelzi a gyanút; a biztos megítéléshez jellemzően szívultrahang (echokardiográfia) kell.

Tengelyállás (bal vagy jobb deviáció)

A szív elektromos főirányát írja le. A „bal tengelyállás” vagy „jobb tengelyállás” gyakran ártalmatlan variáns, de kísérhet vezetési zavart, szívüreg-megnagyobbodást vagy tüdőbetegséget is. Önmagában ritkán ok aggodalomra; a lelet többi részével együtt értékelendő.

Korai repolarizáció

Jellemzően fiatal, sportos, egészséges embereknél látott mintázat, amelyet enyhe ST-emelkedés kísérhet. Régóta jóindulatú, normál variánsnak tartják, és a legtöbb esetben megnyugtató. Az orvos ettől függetlenül feljegyzi, és a teljes kép alapján értékeli.

Mikor vészhelyzet? Ne a leletet olvasgasd, hívd a 112-t

Az EKG-lelet nyugodt értelmezése ráér. De van, amikor egyetlen percet sem szabad várni:

hirtelen, erős mellkasi fájdalom vagy szorító nyomásérzés, főleg ha a karba, a nyakba vagy az állkapocsba sugárzik, izzadással, hányingerrel, légszomjjal (lehetséges szívinfarktus),
új keletű mellkasi panasz ST-elevációval: ilyenkor nem az EKG-leletet olvasgatjuk, hanem azonnal a 112-t hívjuk,
eszméletvesztés, ájulás, vagy hirtelen, nagyon szapora, szabálytalan szívverés szédüléssel, összeeséssel,
fokozódó légszomj, hidegveríték, erős szorongás, halálfélelem.

Vészhelyzetben az idő szívizmot ment. Ne az interneten keresd a magyarázatot: hívd a 112-t.

Valós eset: Gábor, 45 éves, és a „kihagyó” szív

Gábor egy rutin szűrésen EKG-t kapott, amelynek leletén ez állt: „néhány supraventricularis extrasystole (SVES)”. Hazaérve rákeresett a kifejezésre, és a sok ijesztő találattól napokig aggódott a szívéért.

Mi történt: az orvos elmagyarázta, hogy az alkalmi SVES rendkívül gyakori, az emberek túlnyomó többsége produkál ilyet, és szerkezetileg ép szív mellett általában ártalmatlan. Gábor sokat kávézott és keveset aludt a vizsgálat előtt, ami felerősíthette a jelenséget.

Tanulság: egy latinul ijesztően hangzó kifejezés gyakran gyakori és jóindulatú lelet. Nem a puszta szó dönt, hanem a panaszok, a kontextus és az orvos értékelése. Kevesebb kávé, több alvás és néhány nyugodtabb hét után a „kihagyások” érzése is csökkent.

Gyakori kérdések

Mit jelent a sinus ritmus a leleten?

A sinus ritmus azt jelenti, hogy a szívverést a szív saját, normál ütemadója, a sinus-csomó vezényli. Ez általában megnyugtató alaplelet: a ritmus ott indul, ahol kell. Nyugalomban a szívfrekvencia jellemzően 60–100/perc körül mozog, de a pontos határok személyenként és a mérés körülményei szerint eltérhetnek. A „sinus ritmus” önmagában tehát nem betegség, hanem a normál működés jele.

Veszélyes a pitvarfibrilláció?

A pitvarfibrilláció a leggyakoribb tartós ritmuszavar, és bár a legtöbb esetben nem közvetlen életveszély, mindig komolyan veendő. Legfontosabb kockázata, hogy növelheti a stroke (agyi érkatasztrófa) esélyét, ezért orvosi kivizsgálást és gondozást igényel. Az orvos dönt a szívfrekvencia és a ritmus kezeléséről, valamint arról, szükséges-e véralvadásgátló. Panasz (szívdobogásérzés, légszomj, gyengeség) esetén ne halogasd az orvost.

Mi az ST-eleváció, és mindig szívinfarktust jelent?

Az ST-eleváció azt jelenti, hogy az EKG-görbe ST-szakasza a normál alapvonal fölé emelkedik. Mellkasi fájdalom és egyéb panaszok kíséretében az akut szívinfarktus egyik legfontosabb jele lehet, ami azonnali beavatkozást igényel. Ugyanakkor ST-eleváció ártalmatlan okból is előfordulhat, például korai repolarizációként fiatal, egészséges embereknél vagy szívburokgyulladás esetén. Ezért mindig a panaszokkal együtt értékelendő, de hirtelen mellkasi fájdalom mellett nem szabad kivárni: hívd a 112-t.

Kell-e félni a Tawara-szár-blokktól?

Nem feltétlenül. A jobb Tawara-szár-blokk gyakran ártalmatlan, egészséges embereknél is előforduló variáns lehet. A bal Tawara-szár-blokk viszont gyakrabban jár együtt valamilyen szívbetegséggel, ezért az újonnan megjelenő bal szár-blokkot mindenképp ki kell vizsgálni. Egy régóta ismert, panaszmentes szár-blokk önmagában sokszor nem ijesztő, de hogy pontosan mit jelent a te esetedben, azt az orvos tudja megítélni a teljes EKG és a panaszaid alapján.

Mit jelent, ha extrasystolét (SVES vagy VES) írnak a leletre?

Az extrasystole extra, a megszokottnál korábban érkező szívütés, amit sokan „kihagyó” vagy „megbicsakló” szívként éreznek. Az SVES a kamrák fölül, a VES a kamrákból indul. Az alkalmi extrasystolét szinte mindenki produkálja időnként, és szerkezetileg ép szív mellett általában ártalmatlan; a kávé, az alkohol, a kevés alvás és a stressz felerősítheti. Ha viszont sűrű, sok, vagy panasszal (szédülés, ájulásérzés) jár, akkor kivizsgálást indokol, például Holter-EKG-t.

Nem érted a saját EKG-leletedet?

Töltsd fel a leleted, és az AI közérthetően elmagyarázza, mit jelentenek a kifejezések és értékek, jelzi, mi az, amit érdemes orvossal átbeszélni, és megmondja, melyik szakorvoshoz fordulj. Ingyenes, anonim, azonnali.

Leletem értelmezése

EKG-lelet szótár: mit jelentenek a rövidítések és értékek?